A honlap létrehozásának egyik célja volt az elszármazottaknak híreket, tájékoztatást adni szülőföldjükről. Másik cél, hogy megkeressük, és hirdessük az elszármazottak neveit, rokonsági kapcsolatait, hogy újból visszatalálhassanak gyökereikhez, emlékeikhez, és megadjuk a lehetőséget a kapcsolatot kereső és találó rokonok, barátok számára. Kérünk minden Zselykről elszármazott és távolban (legyen az Erdélyben, az Anyaországban, illetve a tengeren túl) élő zselykit, hogy ossza meg velünk nyilvánosság elé tárható adatait, elérhetőségét, hogy büszkén hirdethessük Zselyk egykori népes lakosságát gyermekeink, és az utókor felé.
Ez az oldal folyamatosan bővül, az elszármazottak, a látogatók szerkesztik.
A honlapon való megjelenéshez, a prozselykegyesulet@yahoo.com villámposta címre várjuk a következő adatokat. (nem kötelező minden adatot kitölteni)
• Születési családi és keresztnév:
• Falusinév – a családé, amelyből származik:
• Házszám, ahol Zselyken lakott az elköltözés előtt:
• És/vagy házszám, ahol lakni/,megszállni szokott, amikor hazamegy:
• Születési hely és idő: (akinek Zselyk helyett Mariselu, Sieu és ehhez hasonlót írtak az illetékes hatóságok a születési igazolványába az írjon Zselyket)
• Apja neve:
• Anyja neve (+anyja születési családi és keresztneve)
• Jelenlegi név:
• Jelenlegi rokonság Zselyken:
• Jelenlegi lakhely: (ország/megye/település)
• Ahol elérhető (telefonszám, e-mail)
• Rövid bemutatkozás, üzenet, magyarázat, megjegyzés

A kivándorlással kapcsolatban Zselyken is ismerték az Amerikás éneket. Ez a változat Bocskai Ráki és Kerekes András előadása nyomán került lejegyzésre, 1953-ban. (Wass György: Zselyk)

Kaszáscsillag…

– Kaszáscsillag! – jaj, de régen vándorol,
Nem láttad-e a fiamat valahol?
– Láttam biz én, észak Amerikába
Dolgozik egy iszonyatos vasgyárba.

– Reggel hatkor megyen el a munkába,
Este hétkor jön haza vacsorára,
Eléveszi szépen szóló furulyát,
Elfújja a bús, keserves nótáját.

– Tegnap kaptam Ó hazából levelet
Gyere haza édes fiam, ha lehet.
– Haza mennék édesanyám, nem merek,
Attól félek, hogy a tengerbe esek.

– Elindulok a tengeren utazni,
Elkezd velem a nagy hajó hánykolódni,
Áhítosan imádkozom magamba,
Hogy jussak el valahogyan Brémába.

– Ki a vízen meghal, oda temetik
A húsait a nagy halak megeszik,
A csontjait a hullámok ringatják,
Odahaza a sok árvák siratják.

– Megérkezett a nagy hajó Brémába,
Visszanézek Amerika tájára.
Átkozott légy, Amerika, mindaddig,
Amíg benned magyar fiú dolgozik!

– Adjon Isten, édes anyám, jó estét!
Megérkeztem, mint egy váratlan vendég,
Megérkeztem mind örömben, mind búba,
Mit szenvedtem, csak a jó Isten tudja!